Subscribe via feed.

Krautland – avagy, amit az oktoberfestről nem mondanak el…

Posted by Dini under Sztahanov (No Respond)

Hogy pontosan hogy is kezdődött már senki sem tudja, de vannak akik biztosan állítják, hogy köze volt egy lányhoz, egy rossz hétvégéhez, valami éles ütő-szúró-vágó szerszámhoz és egy keservesen leélt élethez.  Mások szerint csak a szél fújta egybe a szemetet, valaki pedig mellédobott egy üres sörösüveget, nos már senki sem tudja pontosan, de sok hasonló történet kering Németország történelmét illetőleg. Ami engem illet, én maradok annál a verziónál miszerint Isten vicces kedvében megalkotta az egyetlen nem vicces népet, akik ebbe nem tudtak beletörődni, így viccből kitaláltak bmw-t, mercedes-t, ciklon-b –t, amik véletlenül sem viccesek.

Nos, ha valaki úgy érzi szívesen élne ebben a csodálatos és lényegén degenerált országban, ahol a németek Hitler miatti szégyenérzetüktől vezérelve több török fiatalt importáltak ide, mint falevelet ősszel, hát jelzem: szívesen cserélnék vele.

Egy könnyed séta – amit a délutáni forgatagban lejtettem – csakhamar meggyőzött arról, hogy eltévedtem mert 4-5 km gyaloglás után sem hallottam német hangot a müncheni belvárosban és inkább valahol a közel-kelet egyik bazárjában éreztem magam. Nos igen, szóval az árja német fajról szövögetett álmok tehát így foszlanak semmivé.

De mit is mondhatnánk, az élet szép, ha egy olyan világban építed a jövőd, amit messziről nézve még megmosolyogsz, közelről nézve pedig egyáltalán nem tetszik. Ráadásul mindezt egy olyan munkakörben, amit mindig is el akartál kerülni. Olyan munkatársakkal, akiket általában valamely scifi regényben ismerhetsz meg. Az élet viszont szereti a vicces dolgokat, legalábbis azt, ha nem Veled, csak rajtad nevethet mindenki, szóval vigasztalhat a tény, hogy külföldön dolgozol, milliókat keresünk, hurrá. Az a tény, hogy egyedüli ember vagy olyanok között, akik nem beszélik eme ország nyelvét, hát még viccesebb helyzeteket, idéz. Mint amikor egy tirpák úriember magyarázza határtalan némettudásával egy telefonos üzletben, hogy: „Adj egy e pluszos kártyát ecsém”… Bizony sírva rohan ki az ember az adott helységből.

TS honvágymottó:

„Nincs is messze”

Oszd meg (és uralkodj):
  • Print
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • email
  • MySpace
  • PDF
  • RSS
  • Yahoo! Bookmarks
  • FriendFeed
  • Live
  • Tumblr
  • Twitter
  • Add to favorites
  • Diigo
  • Digg
  • LinkedIn
  • Ping.fm
  • StumbleUpon
  • Technorati
Címkék:, ,

Filmtipli

Posted by Dini under Pillanat, Sztahanov (No Respond)

Machete:

Nos ha, valaki szereti Tarantino-t és annak kistestvérét, Robert Rodrigez-t, akkor ez a film nem okoz  csalódást. Aki látta a Terror bolygót (Planet Terror), az talán már remegő szívvel várhatja e remeknek és fantasztikusnak egyáltalán nem mondható huszadosztályos film megjelenését. Az ott látható előzetes talán jobb, mint maga a film, sőt talán több is nála. Nos Steven Seagal talán az egyedüli plussz jó a filmben, ott is a tőle megszokott hihetetlen arcjátékával kápráztat el minket. A film mélypontját talán Robert de Niro alakítása jelentheti és talán elmondhatjuk, nála csak Marlon Brando zuhant mélyebbre az egykori magasságokból. Viszont ebben a filmben Jessica Alba túllépte önmagát és ezzel az alakításával fel tud már mutatni valamit, igaz még mindig nem Oszkár, de egy ajándék gyümölcskosár kijárna neki.

Amúgy a film ténylegesen nem több, mint Rodrigeztől megszokott deviancia kiváló ábrázolása.

S ha a filmet nem egy moziban felvett selejtes minőségű vhs kópián nézhettem volna meg talán a maradék élvezet is elszállt, volna. Így viszont elmondhatom kedvencem lesz és alig várom, hogy felkerüljön a tecso polcaira és 599- Ft-ért meg is vehessem.

Predators:


Ha már lúd, legyen kövér, a jónak induló film első perceiben, kissé megzavarodtam mikor a Zongorista jelenik meg a vásznon. Kissé illetődve és zavartan figyeltem a hirtelen megalakuló ANTIFA egységre. Ahogy az említett „zenész” összehaverkodik egy mexikói gerillával és hamar barátságot kötnek Nyikolajjal a szovjet kiskatonával. Utána pedig megjelenik Che barátnője, akivel rövid párbeszéd után indulnak meg a kizsákmányoló és soviniszta nyugat ellen nyomukban természetesen egy japán fasisztával. Ezen pedig az orosz szinkron sem javít, ami Rambo-i magasságba emeli a film színvonalát. Emlékezhetünk a Rambo III-ra, ahol a szovjet kiskatonák lengyel egyenruhában, románul káromkodtak.

Nos a dolog kezd innentől kezdve zavaros lenni mert szépen lassan letisztul a zongorista, aki alkatával csak zongoristának megy el, Che barátnőjét pedig nem tudjuk hitelesen elképzelni mint gerillát, és lassan kiderül nem belga kongó az ahol barátaink forradalmi eszméiket terjeszteni akarják.

A többiek viszont jól alakítják a tagbaszakadt baromarcokat, akik akár heccből is kivéreztetik az ellenséget. Nos elég jó film lenne ha nem jelenne meg a vásznon Laurence Fishburne akit a CSI-ban sem szeretsz, itt viszont kifejezetten idegesít. Nos miután a kemény legények kihullanak naná, hogy a két leggizdább személy alázza le a tökéletes ragadozókat. A vége pedig mindent elárul, a zenész viszi a nőt. Amit a hajnalhasadásban megpillantják az új áldozatokat és vadászokat akik lemészároltatásra érkeznek. Ami viszont a filmet dicséri nem olyan fos mint amit a név garantálna amit az AVP1 vagy AVP2 után remélnénk. Ezt pedig nem azért írom, mert Nimród Antal kezéből került ki a film. Az amcsi filmektől nem várhatunk mást minthogy sz@r színészekkel próbálnak jó sz@r filmet készíteni és itt nem jön össze viszont. A színészek adottak voltak, a sztori is sejthető, viszont mégsem annyira Zs-kategória, mint ahogy azt várná az ember. Értem itt ezalatt azt, hogy legalább most nem az Antarktiszon próbálják elhelyezni a melegvérűek csatáját. Vagy miért is ne az USA-ban mert az olyan egyértelmű hogy mind ott történik, még akkor is ha Cecén jobb programok vannak, hanem ismét a kezdeteknél egy dzsungelben, ahol a vadász vadászik a  vad meg menekül. Nem próbálják agyonbonyolítani a sztorit lényegtelen monológokkal, hanem lőnek inkább. Nincs benne semmilyen túlspilázott maszlag, ami  miatt arra gondolsz, ez mit is keres itt és tönkre vágja a sztorit meg a filmet. És ha minden jól megy, jön valaki és a második résszel teljesen tönkreteszi azt, ami ebben a filmben még jó volt.

Futball Faktor (The Football Faktory):


Aki látta Frodót mint huligánt a Huligánokban (Green Street Hooligans), az készüljön fel ugyanarra a filmre csak éppen jobb kiadásban. Itt nem 50kg-os srácok legyezik egymást mondván így az igazi. Itt tényleg retkes szigetlakók játsszák a leszakadt huligánokat akik unalomból verik szarrá egymást a meccs után tehát a film igazi érzelmekről, romantikáról szól és semmilyen amcsi beütésről. Érdemes megnézni, mert sok benne az erőszak és semmi mondanivalója nincs. Megkapja a TS csillagos ötöst.

 

 

 

 

TS filmnéző mottó:

„Nem pofázik, autókázik.”

Oszd meg (és uralkodj):
  • Print
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • email
  • MySpace
  • PDF
  • RSS
  • Yahoo! Bookmarks
  • FriendFeed
  • Live
  • Tumblr
  • Twitter
  • Add to favorites
  • Diigo
  • Digg
  • LinkedIn
  • Ping.fm
  • StumbleUpon
  • Technorati
Címkék:,

Szigetelő 2010

Posted by Dini under Család, Sztahanov (No Respond)

Nos, vannak az embernek szép napjai, meg még szebbek és vannak siralmasan átlagosak. Valamint olyanok, amik miatt hosszú éveken át nem abban reménykedünk, hogy elfelejtjük, hanem hogy nem múlik el az amnéziánk azzal a nappal kapcsolatban.


Igen, mikor az ember Pest közelébe megy, mindig érik meglepetések, bkv ellenőr, dobozok amik embereket szállítanak, valami ördögi masinériák amik ezeket a dobozokat irányítják három fény segítségével, hát szóval csodavilág.

Hasonló meglepetést okozhat egy jóindulatú felajánlás, ami egy lakást illet, hogy ingyen lakhatsz benne. A meseszép álomnak azonban hajnali kettőkor véget vet (szó szerint) a szomszéd szoba lakóinak könnyed családi beszélgetése.

Egy cigi, némi nyugtató és egy deci házi vegyes viszont hamar feledteti az „én hibám” kijelentések sorozatát.

Ezek után vígan és könnyedén ébredsz egy mosogatórongy hamvasságával. Kelsz át a városon és egy hév nevüű bádogkasznin megérkezel a hajógyári szigetre, ahol azonnal beleveted magad a szigetelés élményeibe. Az „építő és bontó” karszalag ingyenes bebocsátást eredményez és  a mínusz 3. napon teljes bizonyosságban lehet részed, miszerint ezt megszívtad.

Az általad végzett munka kb egy sündisznó intelligenciáját követeli és egy lepke erejét, melyekkel Te – hála az éjszakának – nem rendelkezel. De boldog óra, mikor 6 méter magasan ráébredsz, hogy egy exkluzív Kis Pál koncert mellett szereled a közvilágítást, miközben mindenki bulizik csak Te akarsz kreatív lenni.

Na ja, végül is a pia ingyen van, csak Te vagy magasan, és ha jobban belegondolsz úgy vagy ott az év legjobb bulijában, hogy meg sem voltál hívva (akár csak a legutóbbi családi karácsonyon). De kit izgat alig százan mulatnak, nincs tömeg, Lovasi szövegét meg érted és nem hánynak a nyakadba, szóval élvezhetetlen az egész. Inkább a hétfőre gondolsz, amikor minden pondró eljön a tényleges búcsúkoncertre. Annak igazi hangulata lesz kiadhatsz rengeteg pénzt és még szarul is érezheted magad.

Szóval szigetelsz még két napot míg az igazi fesztivál be nem indul, addig ingyen iszod a sört, és nem kell a külföldiek fekáliáiban csoszognod. Neked megvolt, levitted a kutyát és visszahoztad a szemetet, három nap a pokol tornácán.

TS már kiléptem mottó:

„Milyen kutyát”

Oszd meg (és uralkodj):
  • Print
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • email
  • MySpace
  • PDF
  • RSS
  • Yahoo! Bookmarks
  • FriendFeed
  • Live
  • Tumblr
  • Twitter
  • Add to favorites
  • Diigo
  • Digg
  • LinkedIn
  • Ping.fm
  • StumbleUpon
  • Technorati
Címkék:, ,

36 fokos lázban égve

Posted by Gomez under Hercegnő, Szex (No Respond)

Végre kitavaszodott.

Ezen már csak a semmise...

Ezen már csak a semmise...

A természet ismét virágba és lázba borul, rügyeznek a mellbimbók, futó záporok frissítik fel ó azokat a gyönyörű kislányokat és bár igazán nem lehet azt mondani, hogy bárkinek rosszat kívánnál, de némelyikük azért jobban is átázhatott volna… Fantáziád nem ismer sem határokat, sem könyörületet.

Lecsutakolod magadról a télvíz idején felragadt sörös címkéket, melyek megmentettek a halálra fagyástól és a végső kipusztulástól, majd úgy döntesz ismét ideje új életet kezdened, még ha az előzőt nem is sikerült befejezned.

De most okosabb leszel. Tanulva a korábbi évek keserédes tapasztalataiból, gondosan megtervezve, előre megfontolt szándékkal veted magad Flora istennő által kiborított pináskosár legdíszesebb példányai elől egy román pótkocsis Carpati teherautó elé. Jól fejedbe vésed a rendszámát, vagy legalábbis a rendszámtábláját és elégedetten nyugtázod, hogy mire ismét visszatérne a kontinuitás a fejed és a farpofád közé, pszeudonőidnek lába kél, némelyiknek kettő is, így szabad akaratodból rohanhatsz szembe a pécsi gyorssal ismét.

Az elmúlt jó néhány gyötrelmes év sormintája alapján attól tartasz, hogy az idei is ezeknek megfelelően zajlik, miszerint a nyárra satuba szorítja a farkad valami randa femináci, akit a kutya is csak a lámpaoszlopig kerget, a teledet pedig magányosan töltöd, mert bár hiába van meggyőződve mindegyikük, hogy valójában egy főnyeremény vagy, végül valahogy mindenki a konyhai robotgépet választja… A régi szép időkben még keményen be kellett tenned a napi betevőért, de mióta felhagytál a megélhetési prostitúcióval, már más a helyzet. Ezentúl minden másképp lesz. Fogadalmat teszel, hogy többé nem engedsz a devolúció domináns fúriáinak, felesküszöl, hogy életedet az igazságosságnak és a hazafiasságnak, a jók megóvásának, a gyengék megsegítésének és a szőrtelen női melleknek szenteled, ezért szakítva a hagyományokkal idén a nyaradat is megrögzött agglegényként töltöd.

TS mizogin mottó:

“Még mindig hiányolom a volt barátnőmet… de a célom javul.”

Oszd meg (és uralkodj):
  • Print
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • email
  • MySpace
  • PDF
  • RSS
  • Yahoo! Bookmarks
  • FriendFeed
  • Live
  • Tumblr
  • Twitter
  • Add to favorites
  • Diigo
  • Digg
  • LinkedIn
  • Ping.fm
  • StumbleUpon
  • Technorati
Címkék:, , ,

Tipli van

Posted by Dini under Blog, Pillanat (No Respond)
Na ja most jön aminek jönnie kell. Jönnie kell a napi rutinnak, a véralvadásnak, a gázszámlának, a feministák nevetségessé válásának és a tej savanyodásának.

Startra készen

Ezek valahogy kikerülhetetlenek, kikerülhetetlen még a kanyar, a reggel és TS. Valamint a kikerülhetetlen ostromállapotok, volt e boldogabb óra mint a támadások sorozata a védtelen áldozatokkal szemben? Azokkal szemben akik társadalmunk oly nagy részét képezi (nők, politikusok, törpék, baranyaiak, műkorcsolyázók), na de van így. Nem tehetünk arról, hogy botrányhősökké váltunk ezt nem lehet választani, erre rendeltetni kell. Olyan ez mint a jó szex vagy tudod vagy tanulod de élvezned kell másképp nem megy. Így van ez a kellemetlen szituációkkal meg velünk (azt élvezzük minél fájdalmasabb).

A fogós kérdésekre pedig jól megfontolt válaszaink vannak, nem kell félni, mi ötvözzük a spontanitást a zsenialitást a humor aberrálttabbik verziójával. Ez nem nagyképűség csak simán az igazság. Na szóval ha azt gondolod tudod kik vagyunk és miért is csőd az életünk hát valószínűleg igazad van. Bár fejtegetéseid kicsit sem helytállóak és jómagad értelmi szintje egy fogaséval egyenlő mi viszont nem ítélünk el. Nem vetünk meg és nem rajtad, csak veled nevetünk…

Na de közel az idő én húztam, mulassatok jól, azt:

TS tipli mottó:

„Csá gyíkok!”

Oszd meg (és uralkodj):
  • Print
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • email
  • MySpace
  • PDF
  • RSS
  • Yahoo! Bookmarks
  • FriendFeed
  • Live
  • Tumblr
  • Twitter
  • Add to favorites
  • Diigo
  • Digg
  • LinkedIn
  • Ping.fm
  • StumbleUpon
  • Technorati